Topkapı-palota múzeum vezetett túra belépővel

Az Istanbul E-pass ingyenes, idegenvezetővel kísért Topkapi Palota-túrát tartalmaz, amelyhez sorban állás nélküli belépési lehetőség és angolul beszélő, hivatásos idegenvezető jár. Részletekért kérjük, tekintse meg a „Nyitvatartás és találkozó” részt.

Mi a Topkapi Palota, és miért jelentős?

Ez Isztambul legnagyobb múzeuma. A palota Isztambul történelmi városközpontjában, közvetlenül a Hagia Sophia mögött található. Eredetileg a szultán otthonául szolgált; ma múzeumként működik. A palota legfontosabb látnivalói közé tartozik a hárem, a kincstár, a konyhák és még sok más.

Mikor nyit a Topkapi Palota?

Minden nap nyitva van, kedd kivételével.
09:00 és 18:00 között tart nyitva (az utolsó belépés 17:00-kor van).

Hol található a Topkapi Palota?

A palota Sultanahmet városrészben található. Isztambul történelmi városközpontja tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető.

Az óvárosból:Szálljon fel a T1-es villamosra, és utazzon a Sultanahmet megállóig. A villamosmegállótól a palota mindössze 5 perc sétára van.

Taksim környékéről: A Taksim térről siklóval utazzon Kabatasba. Kabatasból szálljon fel a T1-es villamosra, és utazzon a Sultanahmet megállóig. A villamosmegállótól a palota mindössze 5 perc sétára van.

Sultanahmet környékéről:A környék legtöbb szállodájából gyalog is könnyen megközelíthető.

Mennyi időt vesz igénybe a palota megtekintése, és mikor érdemes meglátogatni?

Ha önállóan látogatja meg, 1,5–2 óra alatt bejárhatja a palotát. Az idegenvezetés körülbelül egy órát vesz igénybe. A palotában számos kiállítóterem található. A legtöbb teremben tilos fényképezni és beszélgetni. A látogatók száma a napszaktól függően változhat. A palotát kora reggel érdemes meglátogatni. A reggeli órák általában csendesebbek.

Hol kezdődik a múzeumlátogatás?

A múzeum a palota második kapujánál kezdődik. A második kapun csak jeggyel vagy Istanbul E-pass belépővel lehet átjutni. Mindkét bejáratnál biztonsági ellenőrzés van. A jegyek érvényesítése előtt egy utolsó biztonsági ellenőrzésen kell átesni, majd beléphet a múzeumba.

Mit találhat a második udvarban?

A palota második udvarában számos kiállítóterem található. Belépés után, ha jobbra fordul, meglátja az Oszmán Birodalom térképét és a palota makettjét. A makett segítségével megcsodálhatja a palota hatalmas, 400 000 négyzetméteres területét.

Mi a jelentősége a Császári Tanács termének és az Igazságosság tornyának?

Ha innen balra halad tovább, meglátja a Császári Tanács termét. A 19. századig itt tartották tanácskozásaikat a szultán miniszterei. A Tanács terme fölött magasodik a palota Igazságosság tornya. Ez a múzeum legmagasabb tornya. A szultán igazságosságát jelképezi, és a palotának azon ritka részei közé tartozik, amelyek kívülről is láthatók. A szultán anyja ebből a toronyból figyelte fia koronázását.

Mit láthat a külső kincstárban és a konyhákban?

A Tanács terme mellett található a külső kincstár. Ma ez az épület díszruhákat és fegyvereket bemutató kiállítóteremként működik. A Dívánnal és a kincstárral szemben találhatók a palota konyhái. Egykor közel 2000 ember étkezett itt; ez az épület egyik legjelentősebb része. Ma ezekben a palotai konyhákban őrzik Kínán kívül a legnagyobb kínai porcelángyűjteményt.

Mi teszi különlegessé a fogadótermet?

Amint áthalad a palota harmadik udvarán, elsőként a palota fogadótermét pillanthatja meg. Itt találkozott a szultán más országok vezetőivel. A Tanács tagjaival való találkozásra is a fogadóteremben került sor. Ma megtekintheti az egyik oszmán szultáni trónt és a gyönyörű selyemfüggönyöket, amelyek egykor a termet díszítették.

Mire számíthat a vallási ereklyék termében?

E terem után a palota két kiemelkedő látnivalóját tekintheti meg. Az egyik a vallási ereklyék terme, a másik pedig a Császári Kincstár. A vallási ereklyék termében Mohamed próféta szakállát, Mózes botját, Keresztelő Szent János karját és sok más ereklyét láthat. Ezek közül sok tárgy Szaúd-Arábiából, Jeruzsálemből és Egyiptomból származik. Mivel minden oszmán szultán egyben az iszlám kalifája is volt, ezek a tárgyak a szultán spirituális hatalmát jelképezték. Ebben a teremben tilos fényképezni.

Melyek a Császári Kincstár legfontosabb látnivalói?

A vallási ereklyék termével szemben található a Császári Kincstár. A kincstár négy teremből áll, és itt is tilos fényképezni. A kincstár legfontosabb látnivalói közé tartozik a Kanálkészítők gyémántja, a Topkapi tőr, az oszmán szultán aranytrónja és még számos kincs.

Mi található a negyedik udvarban?

A harmadik udvar bejárása után továbbhaladhat a palota utolsó részébe, a negyedik udvarba, amely a szultán magánterülete volt. Itt két gyönyörű kioszk található, amelyeket két fontos város meghódításáról neveztek el: Jereván és Bagdad. Erről a részről lenyűgöző kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre.

Hol találja a legszebb kilátást és a szolgáltatásokat?

A legjobb fényképekért menjen a kioszkokkal szemközti oldalra, ahol a Boszporusz felől a város egyik legszebb látványában gyönyörködhet. Italokat fogyaszthat a kávézóban, a mosdók pedig az étteremben találhatók.

A Topkapi Palota története

A város 1453-as meghódítása után II. Mehmed szultán palotát építtetett magának. Mivel ez az épület a királyi család otthonául szolgált, hatalmas építmény volt. Az építkezés az 1460-as években kezdődött, és 1478-ra fejeződött be. A korai időszakban csak a palota központi része készült el. Minden oszmán szultán, aki később a palotában élt, újabb épületrésszel bővíttette azt.

Az építkezések ezért egészen a palotában lakó utolsó szultán idejéig folytatódtak. Az utolsó szultán, aki ebben a palotában élt, I. Abdulmejid volt. Uralkodása alatt új palota építését rendelte el. Az új palota neve Dolmabahce Palota volt. Miután 1856-ban elkészült az új palota, a királyi család a Dolmabahce Palotába költözött. A Topkapi Palota a birodalom bukásáig továbbra is működött. A királyi család mindig ünnepi eseményekre használta a palotát. A Török Köztársaság kikiáltásával a palota múzeummá vált.

A palota háremrésze

A hárem a Topkapi Palotán belül található különálló múzeum. Külön belépődíj és jegypénztár tartozik hozzá. A hárem szó jelentése: tiltott, magán- vagy titkos hely. Ez volt az a rész, ahol a szultán a családtagjaival élt. A királyi családon kívüli férfiak nem léphettek be ide. Csak egyetlen férficsoport léphetett be ide.

Mivel ez a szultán magánéletének helyszíne volt, erről a részről nem maradtak fenn feljegyzések. A háremről más forrásokból tudunk. A konyhai feljegyzések sokat elárulnak a háremről. Ezekből tudjuk, hány nő élt a háremben. A 16. századi feljegyzések szerint 200 nő élt a háremben. Ez a rész a szultánok, az anyakirálynők, az ágyasok és sok más személy magánlakosztályát foglalja magában.