Az Istanbul E-pass ingyenes Topkapi-palota-vezetést tartalmaz, sorban állást kihagyó jeggyel és angolul beszélő, hivatásos idegenvezetővel. A részletekért tekintse meg a „Nyitvatartás és találkozó” részt.
Mi a Topkapi-palota, és miért jelentős?
Ez Istanbul legnagyobb múzeuma. A palota Istanbul történelmi városközpontjában, közvetlenül a Hagia Sophia mögött található. Eredetileg a szultán lakhelyéül szolgált; ma múzeumként működik. A palota legfontosabb látnivalói közé tartozik a hárem, a kincstár, a konyhák és még sok más.
Mikor nyit a Topkapi-palota?
Minden nap nyitva tart, kivéve keddenként.
09:00 és 18:00 között tart nyitva (az utolsó belépés 17:00-kor lehetséges).
Hol található a Topkapi-palota?
A palota Sultanahmet városrészében található. Istanbul történelmi városközpontja tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető.
Az óvárosból: Szálljon fel a T1-es villamosra, és utazzon a Sultanahmet megállóig. A villamosmegállótól a palota mindössze 5 perc sétára van.
Taksim környékéről: A Taksim térről siklóval utazzon Kabatasba. Kabatasból szálljon fel a T1-es villamosra, és utazzon a Sultanahmet megállóig. A villamosmegállótól a palota mindössze 5 perc sétára van.
Sultanahmet környékéről: A környék legtöbb szállodájából gyalog is könnyen elérhető.
Mennyi idő a palota megtekintése, és mikor érdemes ellátogatni?
Ha egyedül látogatja meg, 1,5–2 óra alatt bejárhatja a palotát. A vezetett túra is körülbelül egy órát vesz igénybe. A palotában számos kiállítóterem található. A legtöbb teremben tilos fényképezni és beszélgetni. A látogatók száma a napszaktól függően változhat. A palota megtekintésére a kora reggeli időpont a legalkalmasabb. A korábbi órákban csendesebb a hely.
Hol kezdődik a múzeum?
A múzeum a palota második kapujánál kezdődik. A második kapun való belépéshez jegyre vagy Istanbul E-pass-ra van szükség. Mindkét bejáratnál biztonsági ellenőrzés van. A jegy felhasználása előtt még egy utolsó biztonsági ellenőrzésen kell átesni, majd beléphet a múzeumba.
Mit találhat a második kertben?
A palota második kertjében több kiállítóterem található. Belépés után, ha jobbra fordul, meglátja az Oszmán Birodalom térképét és a palota makettjét. A makett segítségével megcsodálhatja a 400 000 négyzetméteres palota hatalmas méreteit.
Mi a jelentősége a Császári Tanács termének és az Igazságosság tornyának?
Ha innen balra megy tovább, meglátja a Császári Tanács termét. A szultán miniszterei a 19. századig itt tartották tanácskozásaikat. A Tanács terme fölött magasodik a palota Igazságosság tornya. Ez a múzeum legmagasabb tornya. A szultán igazságosságát jelképezi, és a palota azon kevés részei közé tartozik, amelyek kívülről is láthatók. A szultánok anyái ebből a toronyból nézték fiaik koronázását.
Mit láthat a Külső Kincstárban és a konyhákban?
A Tanács terme mellett található a Külső Kincstár. Ez az épület ma a ceremóniákon viselt ruhák és a fegyverek kiállítótermeként működik. A Dívánnal és a Kincstárral szemben találhatók a palota konyhái. Ezek egykor közel 2000 ember ellátásáról gondoskodtak, és az épület egyik legjelentősebb részét alkotják. Ma a Kínán kívüli legnagyobb kínai porcelángyűjtemény ezekben a palotai konyhákban található.
Mi teszi különlegessé a fogadótermet?
Amint áthalad a palota harmadik kertjén, elsőként a palota fogadótermét pillanthatja meg. Itt találkozott a szultán más országok vezetőivel. A Tanács tagjaival is a fogadóteremben találkozott. Ma itt látható az oszmán szultánok egyik trónja, valamint a gyönyörű selyemfüggönyök, amelyek egykor a termet díszítették.
Mire számíthat a Szent ereklyék termében?
E terem után a palota két kiemelkedő látnivalóját tekintheti meg. Az egyik a Szent ereklyék terme, a másik pedig a Császári Kincstár. A Szent ereklyék termében Mohamed próféta szakállát, Mózes botját, Keresztelő Szent János karját és sok más ereklyét láthat. E tárgyak többsége Szaúd-Arábiából, Jeruzsálemből és Egyiptomból származik. Mivel minden oszmán szultán egyben az iszlám kalifája is volt, ezek a tárgyak a szultán lelki hatalmát jelképezték. Ebben a teremben tilos fényképezni.
Melyek a Császári Kincstár legfontosabb látnivalói?
A Szent ereklyék termével szemben található a Császári Kincstár. A kincstár négy teremből áll, és itt is tilos fényképezni. A kincstár legfontosabb látnivalói közé tartozik a Kanálkészítők gyémántja, a Topkapi-tőr, az oszmán szultán aranytrónja és még sok más kincs.
Mi található a negyedik kertben?
A harmadik kert végén továbbhaladhat a palota utolsó részébe, a negyedik kertbe, amely a szultán magánterülete volt. Itt két gyönyörű pavilon található, amelyek két fontos város meghódításáról kapták a nevüket: Jereván és Bagdad. Innen lenyűgöző kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre.
Hol találhatja a legszebb kilátást és a szolgáltatásokat?
A legjobb fényképekért menjen a pavilonokkal szemközti oldalra, ahonnan a Boszporuszra nyíló egyik legszebb városi kilátásban gyönyörködhet. Egy kávézó is rendelkezésre áll, ahol italokat fogyaszthat, a mosdók pedig az étteremben találhatók.
A Topkapi-palota története
A város 1453-as meghódítása után II. Mehmed szultán palotát építtetett magának. Mivel az épület a királyi család otthonául szolgált, hatalmas építmény volt. Az építkezés az 1460-as években kezdődött, és 1478-ra fejeződött be. Kezdetben ez csupán a palota magját képezte. Minden későbbi oszmán szultán, aki a palotában élt, újabb épületszárnnyal bővítette az épületet.
Az építkezés ezért egészen a palotában élő utolsó szultán uralkodásáig folytatódott. Az utolsó szultán, aki ebben a palotában élt, I. Abdulmecit volt. Uralkodása alatt elrendelte egy új palota építését. Az új palotát Dolmabahce Palotának nevezték el. Az új palota 1856-os felépülése után a királyi család a Dolmabahce Palotába költözött. A Topkapi-palota a birodalom összeomlásáig továbbra is működött. A királyi család a palotát mindig ceremoniális eseményekre használta. A Török Köztársaság kikiáltásával a palota múzeummá vált.
A palota háremrésze
A hárem a Topkapi-palotán belül található különálló múzeum. Külön belépődíjjal és jegypénztárral rendelkezik. A „hárem” jelentése: tiltott, magán- vagy titkos hely. Ez volt a palota azon része, ahol a szultán a családtagjaival élt. A királyi családon kívüli férfiak nem léphettek be ide. Csak a férfiak egy bizonyos csoportja léphetett be.
Mivel ez a rész a szultán magánéletének adott helyet, nem maradtak fenn róla feljegyzések. A háremről más forrásokból tudunk. A konyha sok mindent elárul a háremről. A konyhai feljegyzésekből tudjuk, hány nő élt a háremben. A 16. századi feljegyzések szerint 200 nő élt a háremben. Ez a rész a szultánok, az anyakirálynők és az ágyasok magánlakosztályait, valamint sok mást is magában foglal.