Topkapı-palota Múzeum vezetett túra belépőjeggyel

Az Istanbul E-pass tartalmazza a Topkapi-palota ingyenes, jegysor-átugrási lehetőséggel rendelkező vezetett túráját, valamint egy angol nyelvű, professzionális idegenvezetőt. A részletekért kérjük, nézze meg a „Hours & Meeting” részt.

Mi a Topkapi-palota, és miért jelentős?

A legnagyobb múzeum itt: Isztambul. A palota elhelyezkedése közvetlenül a történelmi városközpontban található Szent Szófia mögött van, Isztambul területén. A palota eredeti rendeltetése a szultán háza volt; ma a palota múzeumként működik. A palota legfontosabb látnivalói: a hárem, a kincstár, a konyhák és még sok más.

Mikor nyit ki a Topkapi-palota?

Minden nap nyitva van kedd kivételével.
09:00 és 18:00 között tart nyitva (az utolsó belépés 17:00-kor van)

Hol található a Topkapi-palota?

A palota helyszíne Szultánahemét környékén van. Isztambul történelmi városközpontja]] a tömegközlekedéssel kényelmesen elérhető.

Óváros környékéről: Vegye igénybe az T1 villamost Szultánahemét villamosmegállóig. A villamosmegállótól a palotáig mindössze 5 perces sétával elérhető.

Taksim környékéről: Vegye igénybe a siklót Taksim tértől Kabataşig. Kabataştól szálljon fel az T1 villamosra Szultánahemét állomásig. A villamosmegállótól a palotáig mindössze 5 perces sétával elérhető.

Szultánahemét környékéről: A környék legtöbb szállodájától sétatávolságra van.

Mennyi ideig tart a palota meglátogatása, és mi a legjobb idő?

A palotát egyedül 1,5–2 órán belül is meg tudja nézni. A vezetett túra is kb. egy órát vesz igénybe. A palotában rengeteg kiállítóterem található. A legtöbb szobában tilos a fényképezés vagy a beszéd. Az napszaktól függően lehet zsúfolt. A palota meglátogatásának legjobb ideje a kora reggel. Korábban a hely csendes időszak volt.

Hol kezdődik a múzeum?

A palota második kapuja az a pont, ahol a múzeum megkezdődik. A második kapu áthaladásához vagy jegyre van szüksége, vagy egy Istanbul E-passra. Mindkét belépőkapunál biztonsági ellenőrzés van. A jegyek használata előtt van egy végső biztonsági ellenőrzés, majd belép a múzeumba.

Mit talál a második kertben?

A palota második kertjében több kiállítóterem is található. A belépés után, ha jobbra fordul, láthatja a Oszmán Birodalom térképét és a palota makettjét. Ezzel a modellel megcsodálhatja a 400 000 négyzetméteres, lenyűgöző méretet.

Mi az Oszmán Birodalom tanácstermének és az Igazság-toronynak a jelentősége?

Ha innen balra továbbhalad, meglátja a Császári Tanácsterem-et. A 19. századig a szultán miniszterei itt tartották tanácskozásaikat. A Tanácsterem tetején található a palota Igazság-tornya. A múzeum legmagasabb tornya ez a torony. A szultán igazságszolgáltatását jelképezve ez a palota egyik ritka olyan helye, amely kívülről is látható. A szultánok anyái erről a toronyról figyelték fiuk koronázását.

Mit láthat a külső kincstárban és a konyhákban?

A Tanácsterem mellett található a külső kincstár. Ma ez az épület ünnepi viseletek és fegyverek kiállítótermeként működik. A Divan és a Kincstár szemközti oldalán a palota konyhái találhatók. Miután egykor közel 2000 embernek adott otthont, az épület egyik legjelentősebb része. Ma a Kínán kívüli legnagyobb kínai porcelángyűjtemény ezekben a palotai konyhákban található.

Mivel olyan különleges a közönségterem?

Amint áthalad a palota 3. kertjén, az első dolog, amit meglát, a palota közönségterme. Itt találkozott a szultán más országok vezetőivel. A Tanácsterem tagjaival való találkozás helyszíne szintén a Közönségteremben volt. Láthatja az egyik oszmán szultánok trónját és a gyönyörű selyemfüggönyöket, amelyek egykor díszítették a termet.

Mire számíthat a vallási ereklyék szobájában?

Ebben a helyiségben két fő látnivalót láthat. Az egyik a vallási ereklyék szobája. A második a Császári kincstár. A vallási ereklyék szobájában látható Mohamed próféta szakállának ereklyéje, Mózes botja, Keresztelő Szent János karja és még sok más. Ezen tárgyak többsége Szaúd-Arábiából, Jeruzsálemből és Egyiptomból származik. Mivel minden oszmán szultán az iszlám kalifája is volt, ezek a tárgyak a szultán szellemi erejét mutatták. Ebben a teremben tilos fényképezni.

Melyek a Császári kincstár kiemelt látnivalói?

A vallási ereklyék szobájával szemben található a Császári kincstár. A kincstárnak négy terme van, és fényképezni itt sem lehet. A kincstár kiemelt látnivalói közé tartozik a Kanálkészítők gyémántja, a Topkapi-dárda, az Oszmán szultán arany trónja és még sok más kincs.

Mi található a 4. kertben?

Amint befejezi a 3. kertet, a palota végső részéhez, a 4. kerthez juthat, amely a szultán magánterülete volt. Itt két gyönyörű kioszk található, két fontos város hódításairól elnevezve: Jereván és Bagdad. Ez a rész lenyűgöző kilátást kínál a Aranyszarv-öbölre.

Hol találja a legjobb kilátást és a létesítményeket?

A legjobb fotókért menjen a kioszkok túloldalára, ahol a Bószporusz felől élvezheti a város egyik legszebb kilátását. Van egy büfé is, ahol vehet italokat, és a mosdók elérhetők az étteremben.

Topkapi-palota története

1453-ban a város meghódítása után II. Mehmed szultán elrendelte, hogy építsenek számára egy házat. Mivel a ház a királyi családnak adott volna otthont, hatalmas építkezés volt. Az építkezés az 1460-as években kezdődött, és 1478-ra készen lett. A korai időszakban ez a palota központi része volt. Minden későbbi oszmán szultán, aki a palotában élt, ebben az épületben újabb bővítést is elrendelt.

Ennek a következtében az építkezés egészen a palotában élő utolsó szultánig folytatódott. Az utolsó szultán, aki ebben a palotában élt, I. Abdulmecit volt. Uralkodása alatt elrendelte egy új palota építését. Az új palota neve Dolmabahçe-palota. Miután az új palotát 1856-ban felépítették, a királyi család átköltözött a Dolmabahçe-palotába. A Topkapi-palota továbbra is működőképes volt egészen a birodalom bukásáig. A királyi család mindig a palotát használta ünnepi alkalmakra. A Török Köztársaság kikiáltásával a palota státusza múzeummá változott.

A palota háremrésze

A hárem a Topkapi-palotán belüli egy különálló múzeum. Külön belépődíja van, és külön jegypénztár is. A hárem tiltottat, magánjellegűt vagy titkosat jelent. Ez volt az a rész, ahol a szultán a családjával élt. A királyi családon kívül más férfiak nem mehettek be ebbe a részbe. Csak egyetlen férficsoport járt ide.

Mivel ez a szultán magánéletének területe volt, nincsenek feljegyzések erről a részről. Amit a háremről tudunk, más feljegyzésekből származik. A konyha sokat elárul a háremről. A konyha feljegyzései alapján tudjuk, hogy hány nőnek kellett a háremben lennie. A 16. századi feljegyzések szerint 200 nő élt a háremben. Ez a rész a szultánok magánszobáit, a királynék anyáit, a konkubínákat és még sok minden mást is magában foglal.